Pixelben (L)élek

Keresni a végzetünket a WoW világában talán nem is olyan nehéz, lévén mi magunk vagyunk a legnagyobb hősei Azerothnak. Az utunk ugyan akadályokkal teli, komolyabbnál komolyabb ellenfelekkel kell megküzdenünk. De nem mindenkinek volt olyan szerencséje, hogy hősnek szülessen. Ahogy ezt a Harbingers: Gul’dan animációs rövidfilm összefoglalójából megtudhatjátok.

Úgy tűnik a Blizzard nem tud hibázni. Már a két, Legiont megelőző kiegészítő előtt is készítettek egy-egy rövid animációs videosorozatot, ahol az adott rész legfontosabb szereplői és / vagy lore bemutatására került sor. A Mist of Pandaria kiegészítőhöz tartozó videók közül nekem a ‘The Burdens of Shaohao’ 4. része, amely az Anger (Harag) címet viselte adott olyan értéket és inspirációt, hogy ahogy megjelent a kiegészítő, átnyergeltem Windwalker monk main karakterre és nem is bántam meg (sajnos azóta sok változás történt a klasszal, így háttérbe szorult).

Ezek az animációs videók nem pusztán látványra gyönyörködtetnek, ugyanis a technika, a karakteres ábrázolás valóban szemet gyönyörködtető, hanem a hangulat és a mondanivaló is vele együtt jár, ami valljuk be, sokunkat csábít vissza újra és újra a WoW világába, vagy a játékot eddig még nem ismerve, megadja a kezdő lökést, hogy igen, ilyen epikus élményeket akarunk a játék során mi is átélni. Ezekkel a karakterekkel akarunk vállvetve harcolni, vagy éppen ellenük fellépni.

Mielőtt elspoilerezném bárkinek is a Harbingers: Gul’dan eredettörténetét, kérlek nézzétek meg a videót. Aztán beszéljünk róla.

https://www.youtube.com/watch?v=I3QJ8Pgjj3c

A videót Doug Gregory, rendezte. A zseniális rajzoló Jake Panian volt, az író pedig Andrew Robinson és James Waugh. Négy ember egy hat és fél perces videóval annyi kérdést vetett fel bennem, mint még soha. Akik aktív WoWosok, azok számára is valamilyen szempontból Gul’dan eredettörténete homályos lehet, lévén inkább az évtizedek során elkövetett gaztetteit ismerjük, semmint magát a karaktert. Ellenben ez a videó mindent mutat, ami belül zajlik.

Utazás Gul’dan koponyája körül

Gul’dan eredeti története alapján a Shadowmoon Klán tagja volt (bár élete első 6-10 évéről semmit nem tudunk), mely egyike Draenor azon ork klánjainak, akik a tradicionális sámánizmus követői. Vezetőjük a sámán Ner’zhul volt. Gul’dan eredeti életrajzából szemezgetve tudjuk azt is, hogy ennek az óvatlanul a sötét oldalra tévedt Ner’zhulnak volt a megbecsült tanítványa, segédje, aki azért fogadta maga mellé, mert Gul’dan kiemelkedő tehetséget mutatott az elemek sámánisztikus használatában.

A Shadowmoon Klánt annak idején a legerősebb klánként tartották számon Draenoron, főleg azért, mert erősen spirituális beállítottságúak voltak és szoros kapcsolatot ápoltak őseik szellemeivel. Talán emiatt is tartották Ner’zhult a horda akkori vezetőjének, mivel neki volt a legszorosabb köteléke a szellemvilággal. Ezt használta ki Kil’jaeden, amikor beférkőzve az ork álmaiba, halott feleségének adva ki magát, és arra ösztönözve Ner’zhult, hogy az addig békésen mellettük élő draenei faj ellen indítson támadást. A vérontás azonban elbizonytalanította Ner’zhult, hogy tényleg az ősök akaratát követve cselekszik (látomásaiban az ősök furcsamód kezdtek egyre jobban hasonlítani a szarvas, kékes draenei-okra), de a kirakós akkor állt össze a fejében, mikor Oshu’gunban a szellemektől válaszért esengve megpillanthatta Kil’jaident teljes pompájában.Ekkor jött rá, hogy a démon átverte, hogy nem a szellemek szóltak hozzá mindez idáig és Ner’zhul csak eszköz volt arra, hogy az orkokat a démonok szolgálatába hajtsa. Gul’dan, aki kihallgatta őket. fogékony volt a hatalomra, melyet a démon mesterének ajánlott fel. Kil’jaiden pedig nem fukarkodott az ígéretekkel, miután a sámán tanítványa jelentette a démonnak Ner’zhul “árulását”, hogy visszalépne a démoni kötelékből. Gul’dan elég hatalomvágyó és erős szövetségesnek tűnt, így a démon szolgálataiért cserébe Ner’zhul pozíciójába helyezte Gul’dant, ő lett a Shadowmoon Klán vezére. Az erejétől megfosztott egykori vezető pedig végignézhette, ahogy az orkok szépen a Bloodlust (Vérszomj) és a fel mágia hatalmába kerülnek, ahogy isznak Mannoroth véréből. A többi már történelem.

Alter-Gul’dan

A fentiekben leírt rövid ismertető annak a Gul’dannak az eredetét meséli el, akit mindannyian ismertünk a World of Warcraft: Warlords of Draenor kiegészítőig. A WoW fejlesztői azonban éltek az alkotói szabadsággal, és nem pusztán visszahozták halottaiból a zöld szörnyeteget (akinek koponyája pedig olyan jól mutatott Illidan kezében is) és a teljes Iron Horde szereplőgárdát, hanem megcsavarták az eredeti történetüket és alternatívaként, újraértelmezett módon mutatták be. Néha be kell vallanom, az új verzió jobban is tetszett, mint az eredeti történet, talán azért, mert több helyen a fejlesztőknek is megadatott a lehetőség, hogy egy-két lyukat a lore-on befoltozzanak.

Talán erre példa alter-Gul’dan története is. Az animációs kisfilm készítőinek nem rejtett szándéka volt, hogy életet leheljenek azokba a kulcsfigurákba, akik vezető szerepben lesznek az új kiegészítőben, mikor a Burning Legion újra megérkezik.

Párszor azóta megnéztem a videót (remélem ti is, így nem lesz spoiler), egészen új, sokkal emberibb… akarom mondani, orkosabb oldalát láthatjuk egy sokunk által utált karakternek. Gul’dant lehet utálni tiszta szívből, mert elemi gonosz. Viszont ez a videó bemutatja egy másik oldalát is. Ami miatt egy kicsit elgondolkozhatunk a motivációin, miért is lett olyan, amilyen?

Egyik kedves ismerősöm, aki még nálam is nagyobb lore-fanatikus, röviden annyit mondott, hogy “Igen, ez tipikus az orkokra és az emberekre. Aki nem hasonlít ránk, azt kivetjük magunk közül”. Való igaz, Gul’dan szinte minden concept art-on egy botjára támaszkodó, kicsit amorf külsejű orkként jelenik meg, aki csak végszükség esetén megy bele a közelharcba, mert az ellenfelei rendszerint nem jutnak hozzá kartávolságon belül.

A videóban azonban az alternatív univerzumból származó Gul’dant még azelőtt láthatjuk, hogy azzá a kaotikus gonosszá vált volna, akit olyan jól ismerünk.

Az olyan harcos, erős nép, mint az orkok, tekintélyük rombolójának tekinthettek minden olyan klántagot, aki megkérdőjelezhetővé tehette nagyságukat. Gul’dan egy fizikailag gyenge, a folyamatos bántalmazások miatt megtört, goromba és azonnal dühbe jövő személlyé válhatott az évek során. De ezen nem igazán lepődhetünk meg egy ilyen militarizált, fizikai erőt bálványozó fajnál. Ahogy azon sem, miért motiválta a bizonyítási vágy, bármennyire is hangoztatta, hogy nincs szüksége a többiekre. Ahhoz, hogy naggyá váljon, kell a környezet, aki validálja a hatalmát, a nagyságot, amit magához ragadott. Ha a világ összes hatalma a te kezedben van, de nincs, aki ezt elismerje, akkor nincs hatalmad.

Karakterének fejlődésében a döntő pillanat, amikor megadatott volna neki a lehetőség, hogy újjá építse önmagát. A pillanat, amikor a klánja sámánjának hangja felhangzik a fejében a sivatagban haldokolva. Ott volt a hatalom, amit valóban kaphatott volna, de a benne lakozó gyűlölet lángjaiban hamuvá vált az ujjai között. Kicsit úgy tűnhet, mintha elve elrendelt lett volna, hogy ő gonosszá váljon. Bizonyosan megvolt a hajlama is rá, hiszen áhította a hatalmat (mint minden ork), de a környezete, a klánja, aki csúfot űzött belőle, talán napi szinten bántalmazták, megalapozhatta és táplálhatta a lelkében növekvő sötétséget, hogy a kulcsfontosságú pillanatban minden a rossz irányba forduljon. Hogy a könnyebbik utat válassza, ahol azonnal övé lesz a hatalom és az elismerés.

A fő motivációja az volt, hogy megmutassa, mégis csak ér valamit azok számára, akiket egyébként mélységesen megvetett és akik őt kitaszították maguk közül.

Gul’dant egyszerre zavarhatta és okozhatott neki örömet, hogy más, mint a többiek. Hogy minden pillanatát az életének úgy fogja leélni, hogy van ő egyedül és vannak a többiek. Akik csak eszközök saját hatalmának erősítésében és megtartásában.

Szerepjátékokban az ilyen karaktert kaotikus gonosznak szokták jellemezni, és Gul’dan prototipikus példája lehet, akinek nem érdemes az útjába állni. Szerencsére ott leszünk mi, Azeroth hősei, akik megpróbáljuk ezúttal tényleg a pokolba küldeni. Vagy a Királyságaink égni fognak.