Tegnap indult el a kutatásunk és azóta megállás nélkül mást sem csinálok, csak ülök a gép előtt és nézem, ahogy egyre csak feljebb kúszik a kitöltők számlálója. Annyira csodálatos érzés, hogy ennyi segítséget kapunk egy olyan kutatásban, aminek úgy gondolom, tényleg van értelme a gamer témakörben.

Hogyan is álltunk neki a kutatás elkészítésének? Nagy vonalakban tudom csak elmesélni, mivel nem szeretném semmilyen módon sem befolyásolni a kérdőívet még ki nem töltő játékosokat. Ugyanakkor szeretnék megosztani mindenkivel pár rettentően érdekes tényt, hogyan és miért azok a kérdőívek és OLYAN MEGFOGALMAZÁSBAN kerültek a kutatásunkba, ahogy láthatóak jelenleg.

Ez főként azért lenne fontos, mert napjában 30 levelet kapok, hogy ez a kérdőív úgy szar, ahogy van, nem is a videojáték-használatot mérjük. Kutatóként lassan megtanulom, hogy ha nem is kell szeretnem, de elfogadni illik a kritikát. Már ha konstruktív. És amikor valaki annyit képes csak írni, hogy ez gáz, vagy szar, vagy dilettánsok vagyunk... Nos, ennyi erővel, ha már vették a  fáradtságot, hogy ezt tudassák velünk, talán ennyi energiabefektetéssel lehetett volna konstruktív / építő javaslatokat is megfogalmazni. Mint ahogy pár ismerősöm ezt meg is tette.

De lássuk csak, hogy is állunk! Kitaláltuk már jó sok hónappal ezelőtt, hogy szeretnénk egy olyan pszichológiai vizsgálatot készíteni, amelyben az egészséges és a problémásnak mondott használatot vizsgálnánk, lehetőséget adva a gyakorlati szakembereknek, hogy a vizsgálati eredményeinket felhasználva tudjanak segíteni olyan játékosoknak, akiknek  a videojáték, mint tevékenység, eluralkodott az életükön. Vagy pont fordítva, adjunk egy új és rendkívül szórakoztató alternatívát azoknak, akik még sosem játszottak, de szívesen elmerülnének a virtuális világokban. Fejlesztenék a fantáziájukat, nyelvtudásukat, csapatjátékos attitűdjüket, stb. Vagy pusztán csak szórakoznának egy jót. Ahhoz, hogy különböző pszichológiai változókat tudjunk vizsgálni, rengetek MEGLÉVŐ KÉRDŐÍV áll a rendelkezésünkre. Hogyan is néz ki ez az egész? Mondok egy egyszerű példát.

Képzeljétek el azt, hogy makettet építünk. Amely egy helikopter lesz, ha összeraktuk. Minden egyes eleme úgy lett kiöntve, formára igazítva, hogy abból csak és kizárólag azt a helikoptert lehessen megépíteni. Hiába próbálnánk mondjuk  kamiont építeni belőle, nem jönne össze.

Ugyanez a helyzet a pszichológiai kérdőívekkel. Volt egy kutatócsapat, aki azt mondta, hogy fejleszt egy kérdőívet, amely a Videojáték Motivációkat méri. A kérdőív 25 állításból áll, és mondjuk 5 motivációt mér.

Először mit csináltak? Megkértek egy csomó játékost, hogy meséljenek nekik arról, miért is játszanak. A válaszaikat leírták, majd igyekeztek ezeket egy-egy mondat formájában megfogalmazni.

Pl. Gamer#1: "Amikor Overwatch-csal játszom, sokszor úgy érzem, végre kipróbálhatom magam, milyen versenyezni. Tök jó összehasonlítani magam másokkal és isteni érzés, mikor a meccs végén én kapom a legtöbb szavazatot és arany medált."

Kérdőív itemei: Miért játszol videojátékokkal?

1. Azért játszom, mert szeretek versenyezni másokkal.
2. Azért játszom, mert szeretem összehasonlítani a teljesítményem másokkal.

Ezután mi történik? Miután megfogalmaztuk az állításokat arra az 5 motivációra, ezzel párhuzamosan korábbi kutatások eredményeit is figyeljük, hogy milyen kérdőívek készültek ebben a témában, mások hogyan kérdeztek, milyen pontozási rendszerrel, milyen válaszlehetőségekkel? Összefésülve ezeket elkészül a kérdőív első prototípusa, amelyet hozzáértő játékosokkal kitöltetünk. Ez a kérdőív jóval több, mint 25 állítást fog tartalmazni, hogy legyen miből kiszórni a nem megfelelő tételeket (itemeket). Ha mondjuk egy 30 tételes kérdőívet veszünk, akkor 10x annyi játékos a minimum, akikkel fel lehet venni, és méréseket végezni. De minél több, annál jobb.

Mi a következő lépés? Statisztikázunk (yay?!). A kérdőív mely tételei voltak egyértelműek a játékosok számára, és melyeket lehet nyugodtan kidobni, mert statisztikailag és pszichológiailag sem értelmezhetőek. A hosszúra elnyúlt makett készítés után sikerül úgy összetákolni a kérdőívet, hogy marad mondjuk 25 állítás. Melynek statisztikailag is olyan mutatói vannak, hogy el lehet fogadni és meg is lehet magyarázni pszichológiailag, hogy miért azok a motivációk kerültek bele.

Pl. ha lenne egy versengés és egy teljesítmény motiváció egymás mellett. Értelmezhetőek lennének egymás szinonimáiként, és ha a kérdőív tételei is erre mutatnak, érdemes az egyik motivációt megtartani és a másikat kiszórni, vagy összeolvasztani a kettőt. A lényeg, hogy ne csak a számok miatt hozzunk létre motivációs faktorokat, hanem azt is szem előtt kell tartani, hogy pszichológiailag van-e értelmük egyáltalán. Vagy csak valami statisztikai melléktermék. És akkor lehet kezdeni elölről a makett építését, mert véletlenül a propellert építetted be a kormány helyére.

Amikor megvan a kérdőív második verziója, jön a tesztelés. Újból kitöltetjük gamerekkel, tovább finomítgatjuk, melyik tétel melyik motivációhoz tartozik, lefordítjuk különböző nyelvekre, más országokban, más korcsoportokban is validáljuk (érvényessé tesszük). Lényeg a lényeg, hogy a kérdőív készítője mindent megtesz annak érdekében, hogy más kutatócsapatok is tudják használni a saját fejlesztésű kérdőívét.

Így amikor mi nekiálltunk a GameStarral közös kutatásunk összerakásának, megvolt a koncepció a fejünkben, milyen témaköröket szeretnénk vizsgálni. Google a legjobb barát alapon olyan adatbázisokban kutakodtunk (Web of Knowledge, Science Direct, PubMed, Google Scholar), ahol találhatunk olyan tudományos cikkeket, melyekben

1. hasonló témában már kutattak
2. van jól bemért (valid), jól használható kérdőívük
3. ami el is érhető (max le kell fordítani)

Magamból kiindulva, nem tudom hány száz cikket olvastam végig, hogy megtaláljam a kérdőíveket, amelyek értelmesnek tűnnek. Mert ugye, mint látjátok, ha kész kérdőívet akarsz használni, NEM LEHET VÁLTOZTATNI AZ EREDETI FORMÁJÁN. Vagyis csak akkor, ha az eredményeid alapján mondjuk azt kapod, hogy nem 5 motiváció van, hanem 6. Vagy ha módosítani szeretnéd, mondjuk egy frissebb verziót létrehozni belőle. Ekkor szépen hasonló feltáró vizsgálatot IS kell folytatni, mint amit egy kérdőív fejlesztésekor tennél.

Magyarán, mikor meglévő, kifejlesztett kérdőívet használsz, fogod, ahogy van és beépíted. Ez a folyamat már inkább legózásra hasonlít, nem makettezésre, ahol minden kocka egy-egy kérdőívet jelent (és nem egy-egy állítást/itemet) és a képzeletedre van bízva,. hogy mit építesz. Mi egy olyan kutatást építettünk, ahol személyes, motivációs változókat és játékhasználatot, illetve más internet alapú tevékenységeket nézünk.

Tehát, amikor megkapom azt a kritikát (napjában 30x), hogy a kérdőív szar, akkor ezt a választ tudom mindenkinek adni.

De térjünk át a más jellegű kérdésekhez. Vannak a kérdőívben, mint bármely más vizsgálatban is, olyan kérdések, amelyeket az adott kutatáshoz készítünk el. Amely mondjuk egy csoportbontást segítő mutató lesz.

Pl. Online vagy offline játékokkal játszol többet?

1. offline
2. online
3. ugyanakkora arányban

Ezek a kérdések általában feltáró jellegűek, amelyekhez nem feltétlenül szükséges a fentiekben leírt részletes, hosszú és kellően bonyolult eljárás, hogy elkészítsd. Ugyanakkor itt is megvan az az előzetes lépés, hogy megnézzük, milyen korábbi kutatások vannak a témában? Ők hogyan kérdeztek például arra, hogy kivel játszol? Vagy hogy milyen játékműfajjal?

A korábbi kutatások mintát adhatnak, hogyan is kérdezzünk rá egy minket érdeklő témakörre. Ezt követően, a korábbi példákat látva és saját elképzelésünket ötvözve megfogalmazunk olyan kérdéseket (és sokszor válaszlehetőségeket is hozzá), melyekről úgy gondoljuk, helyénvalóak. Ami persze sosem lesz 100%-ban megegyező azzal, ami mások fejében van, köszönhetően annak a roppant egyszerű ténynek, hogy ahány ember, annyi válasz és értelmezés.

Én pl. arra a kérdésre, hogy dolgozom-e, mit felelnék? Azt hogy nem, annak ellenére, hogy napi több mint 8 órát töltök el PhD címszó alatt kutatások tervezésével, adatok elemzésével és cikkek írásával.

Ugyancsak komoly dilemma, hogy adjunk-e meg előre megfogalmazott válaszokat, vagy hagyjuk, hogy mindenki maga írja le az egyes kérdésekhez a saját véleményét? Függ a módszertantól, mit szeretnénk tudni és hogyan.

Jelen kutatásunk arra törekszik, hogy minél nagyobb elemszámmal (érts minél több kitöltővel) a játékhasználatról általános és lényeges állításokat fogalmazzunk meg. Ebből kifolyólag 1000 ember válaszait (jelenleg ennyi kitöltőnk van) magától értetődő módon elég izgalmas lenne elemezni, ha mindenhol szabad válaszlehetőségeket adtam volna. Mondjuk úgy, nem lenne elég nap az évben, hogy végezzek vele.

Végezetül a kérdőív béta-teszteléséről. Mielőtt publikusra állítanánk a kérdőívet, megkérünk tesztereket, hogy nézzék át megadott kritériumok mentén az anyagot, mielőtt kikerülne. Több szem többet lát alapon. Sokszor ilyenkor derülnek ki, hogy mondjuk érdemes lenne más mérőeszközt alkalmaznunk, vagy egyes általunk megfogalmazott kérdéseket újrafogalmazhatnánk.

Viszont van, amikor ezen a szűrőn sem akadnak fenn a hibák. Csak mikor már éles a kérdőív és jönnek a kommentek, hogy a 13. oldalon van egy elírás. Vagy ez a kérdőív úgy szar, ahogy van. Ezt lehetett volna máshogy is megfogalmazni, stb. Van, amit tudunk utólag korrigálni, de vannak olyanok, amikor tényleg építő kritikát kapunk, de már nem tudunk belenyúlni a kérdőív struktúrájába, hogy az adataink ne vesszenek el.

Csak annyit remélek, aki végig tudta olvasni idáig a bejegyzésem, innentől kezdve megérti, mennyi munka áll egy pszichológiai felmérés mögött és amikor egy kérdés nem a legmegfelelőbb, az nem biztos, hogy a készítők hibája. Ugyanakkor nem vitatom, jelen vizsgálatunkban is maradtak hibás kérdések, vagy lehet nem a megfelelő kérdőívet választottuk. Ez része a fejlődési folyamatunknak és minden egyes vizsgálatunk elkészítésével csak egyre jobbak leszünk. :)

Ha jelen kutatásunkkal (LINK) kapcsolatban bármilyen konstruktív kritika eszetekbe jut, ne habozzatok megírni. Mi is tanulunk belőle, hogy legközelebb ne fussunk ugyanabba a hibába.

Aki pedig már kitöltötte a kérdőívünket, annak ezer hála és örök élet! <3